Időközben Csepelen, ahol lakunk, utcára került egy fiatalka, fekete kutya. Fel-felbukkant a környéken, esőben, hidegben minden reggel ott álldogált a buszmegállóban és követte a járókelőket. Ennivalót többen is adtak neki, de szállást senki sem. Engem nyugtalanított a helyzete, mert láttam, ahogyan hajszál híján többször is majdnem elütötték, de a szerencse mellette állt, megúszta. Nagy örömömre Merciék befogadták Mogyit is Gordon mellé, úgy hogy nem is tudták, mit vállalnak. Mogyit sosem rendszabályozta meg senki, öntörvényűen élte az életét, mindenkire felugrált, időnként most is elszökik, egyáltalán nem könnyű vele, de nevelése folyamatban van!

Gordon és Mogyi jól megférnek egymással új családjukban, végre részük lehet szerető gondoskodásban, figyelemben, közös sétákban. Köszönjük Mercinek és Lalinak, akik nagyon remek emberek, hogy befogadói lettek ennek a két hányatott sorsú kutyusnak!

Egy nap Gordonéknál tovább >>>