Hírek / Huba törtĂ©nete
2009-09-23 08:55:11
HUBA – aki tudja hol a „hatĂĄr”!
Minden törtĂ©nethez igyekszĂŒnk valami megkapĂł cĂmet vĂĄlasztani. Ennek az ĂrĂĄsnak a cĂme magyarĂĄzatot kĂvĂĄn, kĂ©tsĂ©gtelen. A vĂ©gĂ©n kitĂ©rek erre is.
HUBA törtĂ©nete nem tartalmaz vĂ©res, kĂnzĂł sztorikat, kalandokkal teli mentĂ©si esemĂ©nyeket. HUBA törtĂ©nete egyszerĂ»en szĂvbemarkolĂł, fĂĄjdalmas kezdetĂ», de Ă©rzelmi krĂ©mes van a vĂ©gĂ©n. Vagyis ez inkĂĄbb valaminek a kezdete…
2009. jĂșnius közepĂ©n Ă©rkezett a segĂ©lykĂ©rĂ©s, melyben Ă©rtesĂtettek bennĂŒnket, hogy egy nĂ©hĂĄny napja befogott leonbergi keverĂ©k kutya vĂĄrja sorsa jobbrafordulĂĄsĂĄt. Jelenleg, egy az orszĂĄg dĂ©li –Ă©rtsd szĂł szerint- hatĂĄrmenti telepĂŒlĂ©sĂ©n tartĂłzkodik egy ideiglenes befogadĂłnĂĄl de mĂĄr nincs mĂłd a tovĂĄbbi tartĂĄsĂĄra.
Ăgy csapatunk akkori anyagi helyzete Ă©ppen megengedte, hogy belevĂĄgjunk egy mentĂ©si programba, mĂ©g ha keverĂ©krĂ”l is van szĂł. FĂ©l napi autĂłzĂĄs utĂĄn Ă©rtĂŒnk oda, ahol vĂĄrt minket Ă. MĂĄr az Ășt is sok mindent elĂĄrult az ottani nyomorĂșsĂĄgos körĂŒlmĂ©nyekrĂ”l! Sosem gondoltam, hogy 2009-ben MagyarorszĂĄgon mĂ©g vannak ilyen telepĂŒlĂ©sek…
GyökĂ©r törte, gazzal benĂ”tt, göröngyös, 1 nyomtĂĄvĂș aszfaltĂșt vezetett a vĂĄlyogfalu felĂ©. KidĂ”lt kerĂtĂ©sek, elhagyott hĂĄzak, rendezetlen, idĂ”rĂĄgta portĂĄk mentĂ©n haladva Ă©rtĂŒnk hozzĂĄ. Mikor meglĂĄttuk a tyĂșkĂłlba zĂĄrt, Ă©pp kimĂĄszni kĂ©szĂŒlĂ” szabadulĂłmĂ»vĂ©sz kutyĂĄt, nagyon szĂvbe markolĂł Ă©rzĂ©s fogott el bennĂŒnket. Ekkor kapta nevĂ©t is HUBA, hiszen Ăzes nyelvĂŒnk lehetĂ”vĂ© teszi az elharapott kĂĄromkodĂĄs folyĂ©kony közlĂ©sĂ©t, melynek kezdĂ” hangjai rĂĄragadtak erre a kutyĂĄra. SzerencsĂ©re a HUBA nĂ©v mĂĄra kedves hangzĂĄsĂș, Ă©rtelmet nyert keresztnĂ©vvĂ© finomult!
SzĂłval ott ĂĄlltunk HUBA elĂ”tt, aki csontosan, (csigolyĂĄi, keresztcsontja Ă©pphogy nem szĂșrta ĂĄt a bĂ”rĂ©t) mocskosan, bĂŒdösen, puklis, görbe lĂĄbbal, erĂ”tlen farkcsĂłvĂĄlĂĄssal, ĂŒres tekintettel, remĂ©nytelen remĂ©nnyel nĂ©zett rĂĄnk. Ez a nĂ©gylĂĄbĂș, aki az „ember” legjobb barĂĄtja mĂ©g alig lehet 1-2 Ă©ves, szinte kamasz, Ă©s egy megtört, Ă©rdektelen öreg ĂĄllat szemĂ©vel nĂ©zett minket…
Ginivel azonnal döntöttĂŒnk! NEM hagyhattuk ott!
Leonbergi szĂĄrmazĂĄsĂĄt azĂłta is vitatjuk szĂne Ă©s sĂĄrgĂĄsan vilĂĄgĂtĂł szeme miatt (bĂĄr megjegyzem kiĂĄllĂtĂĄson magam lĂĄttam sĂĄrga szemĂ» pedigrĂ©s leĂłt…), Ă©n azĂ©rt a szĂvemben megelĂ”legezem egy felmenĂ”i közötti leĂł lĂ©tezĂ©sĂ©t, melyre utal zĂĄszlĂłs fĂŒle Ă©s lĂĄbai, ĂșszĂłhĂĄrtyĂĄi Ă©s a nyugodt, tĂŒrelmes termĂ©szete.
TehĂĄt Ășjabb fĂ©l napi autĂłzĂĄst követĂ”en megĂ©rkeztĂŒnk Ășj ideiglenes otthonĂĄba. Ez Ărömön egy kutyapanziĂłt jelentett ahol ugyan a körĂŒlmĂ©nyek mĂ©g mindig nem vetekszenek egy otthonival, de biztonsĂĄgos, rendszeres napirenddel bĂrĂł, megbĂzhatĂł helynek mondhatĂł. Ăs nem utolsĂł sorban HUBA Ă©letĂ©ben elĂ”ször itt megtapasztalhatta milyen is a jĂł ember valĂłjĂĄban, Adrienn szemĂ©lyĂ©ben. Ă a panziĂł vezetĂ”je, aki a kutyĂĄk ellĂĄtĂĄsa mellett minden nap foglalkozott vele egy kicsit. Hetekig illetve hĂłnapokig tartott HUBA szocializĂĄciĂłja!
Testileg Ă©s lelkileg is kezdett Ășgy kinĂ©zni, mint egy kutya. MegtörtĂ©nt az ivartalanĂtĂĄsi mĂ»tĂ©t, chippel lĂĄttuk el, oltĂĄsi programban rĂ©szesĂŒlt, teljes orvosi kezelĂ©st kapott. Az altatĂĄs sorĂĄn a gennyes talpaibĂłl szinte fĂ©lmarĂ©knyi toklĂĄszt, tĂŒskĂ©t szedtĂŒnk ki. Az ivartalanĂtĂĄs utĂĄn mĂ©g egy kis gyulladĂĄs is kĂnozta sebĂ©t, de mind ezek ellenĂ©re szĂ©pen gyĂłgyult minden tekintetben.
MĂĄr örömmel fogadta lĂĄtogatĂłit, megĂ©rtette, megtanulta mit is jelent a jutalomfalat. Megtanulta mi az a nyakörv Ă©s pĂłrĂĄz. MĂĄr nem lĂĄncot, bĂ©klyĂłt, korlĂĄtot jelentett szĂĄmĂĄra, hanem valami egĂ©szen mĂĄst. Valami Ășjat. Ăjat, ami mĂĄr mĂĄs, mint a mĂșltban. SzĂĄmĂĄra az „Ășj” mindig veszĂ©lyt, Ă©hsĂ©get, csalĂłdĂĄst hozott. HUBA megtanulta az Ășjat nem közönnyel fogadni, hanem vĂĄrakozĂĄssal, örömmel, kĂvĂĄncsisĂĄggal. Ăgy ahogy az egy kamasz korĂĄt elhagyĂł, fiatal felnĂ”tt kutyĂĄhoz illik!
Közben csapatunk kiismerve termĂ©szetĂ©t, megprĂłbĂĄltuk Ă”t gazdĂĄhoz juttatni. Sajnos egyre sikertelenĂŒl. HiĂĄba hirdettĂŒk mindenĂŒtt, plakĂĄtoltuk rendelĂ”kben, Ășgy tĂ»nt, HUBA nem kell senkinek! Ez felettĂ©bb letört minket, hiszen anyagi forrĂĄsaink is vĂ©gesnek bizonyultak, az idĂ” telt, Ă©s HUBA mĂ©g mindig egy kennelben lakott, nem otthon.
Kapcsolatainkat beizzĂtva prĂłbĂĄltuk Ă”t kĂŒlföldön is elhelyezni. Sajnos Ă©rdeklĂ”dĂ©s hiĂĄnyĂĄban kilĂĄtĂĄstalannak tĂ»nt a helyzet.
AztĂĄn egyszer megcsillant a remĂ©ny. AusztriĂĄban akadt egy jelentkezĂ”, aki szĂvesen befogadnĂĄ Ă”t! Nosza! Gyorsan kellett megszervezni mindent (szĂĄllĂtĂĄst, okmĂĄnyokat) Ă©s indult HUBA egy Ășj vilĂĄg felĂ©. Azonban a hatĂĄron, mikor meglĂĄttĂĄk a hĂĄtsĂł lĂĄbĂĄt, mely dudorral Ă©s nĂ©mi görbesĂ©ggel terhelt, elĂĄlltak az örökbefogadĂĄstĂłl. Ez vĂ©gkĂ©pp letört bennĂŒnket. KeserĂ»sĂ©ggel Ă©s csalĂłdottan kerĂŒlt vissza HUBA a rĂ©gi kuckĂłjĂĄba. Nem Ă©rtettĂŒk, de nekĂŒnk is tanulnunk kellett az esetbĂ”l. Minden tĂĄjĂ©koztatĂĄs ellenĂ©re hiba csĂșszott a gĂ©pezetbe, mert sajnos figyelmetlenĂŒl Ă©s kapkodva lett lefordĂttatva az ĂrĂĄs, melyben mi leĂrtuk a lĂĄbait Ă©rt kölyökkori törĂ©s lĂĄthatĂł nyomait, de ez mĂĄr a fordĂtĂĄsban elkallĂłdott. Ăgy okozva kellemetlen meglepettsĂ©get Ă©s a befogadĂĄs visszautasĂtĂĄsĂĄt.
EztĂĄn kivizsgĂĄltattuk kĂŒlön a kutya lĂĄbĂĄt. KiderĂŒlt, valĂłban kölyökkori törĂ©s ez, mely az elĂ©gtelen tĂĄplĂĄlkozĂĄs Ă©s ellĂĄtĂĄs hiĂĄnyĂĄban csĂșnyĂĄn forrt össze. KövetkezmĂ©nye a rossz lĂĄtvĂĄny mellett, hogy fĂĄradĂ©kony ezĂ©rt hagyni kell Ă”t ha elfĂĄrad, hogy pihenhessen! MĂ»teni nem kell. MĂĄr azon senki sem csodĂĄlkozott, hogy a röntgen-felvĂ©telen sörĂ©tnyomok rajzolĂłdtak ki szegĂ©ny ĂĄllatban.
SzĂłval ott ĂĄlltunk, csalĂłdottan, lassan pĂ©nz nĂ©lkĂŒl, egy egyre bizakodĂłbb, szĂ©pen fejlĂ”dĂ” kutyĂĄval aki nem tud semmirĂ”l, Ă©s nem akartuk elhinni, hogy Ă” senkinek sem kell.
Valahol tudtuk, hogy HUBA nem lehet vĂ©letlenĂŒl megmentett kutya.
Valahol vĂĄrjĂĄk Ă”t mĂĄr, nagyon, szĂvbĂ”l!
HittĂŒnk benne!
AztĂĄn szeptemberben jött egy lehetĂ”sĂ©g az olcsĂłbb elhelyezĂ©sre, melyet jĂłnak ĂtĂ©ltĂŒnk, lĂ©vĂ©n költsĂ©geink mĂĄr az egekbe szöktek. Fruzsi dokink Ășj rendelĂ”be költözött, Esztergomba. Itt tudtak volna dĂjmentesen szĂĄllĂĄst adni HUBĂnak, Ă©s csak az Ă©tkezĂ©sĂ©t kellett volna biztosĂtania a csapatnak. Megszavaztuk, hogy nincs mit tenni, ott is jĂłl fogja Ă©rezni magĂĄt, hisz törĂ”dĂ©st Ă©s figyelmet kap. JaniĂ©k azonnal felajĂĄnlottĂĄk a segĂtĂ” fuvart.
HĂĄt, indul HUBA ismĂ©t Ășj vilĂĄgba.
Nos, Ăgy is lett. A sors közbelĂ©pett, mert eljött az idĂ”…
Fruzsi miközben vĂĄrta az Ă©rkezĂ” kutyust, egy csalĂĄdot fogadott a rendelĂ”ben. Ăk nem gyĂłgyĂtĂĄsĂ©rt jöttek, nem ĂĄllatot hoztak, hanem vinni szerettek volna. Egy nagytestĂ» kölyökkutyusra ĂĄhĂtoztak. Egy rendelĂ”ben ilyet nem talĂĄlni, de ha mĂĄr itt vannak, jöjjenek vissza kĂ©sĂ”bb, nĂ©zzĂ©k meg a kedves HUBĂT – szĂłlt a kĂ©rĂ©s FruzsitĂłl. Ăgy lett.
A hĂr felrĂĄzta csapatunkat!
HUBA Ă©s egy csalĂĄd, vagyis A csalĂĄd egymĂĄsra talĂĄlt! Ăk nem nĂ©ztĂ©k a szĂĄrmazĂĄsĂĄt, Ă”k nem vĂĄrtak tĂ”le semmit, egyszerĂ»en szeretettel fogadtĂĄk! Csak belenĂ©ztek a szemĂ©be Ă©s beleszerettek! Mind a felnĂ”ttek, mind a gyerekek!
MĂĄr azon az estĂ©n megkezdĂ”dött az ĂJ ĂLET! A prĂłbaidĂ”s kutyus vĂ©gre HAZAment!
Izgalommal vĂĄrtuk a hĂreket, hiszen ez a kutya valĂłszĂnĂ» nem tudta eddig mit jelent nyugovĂłra kĂsĂ©rni a gazdit. VĂĄrni, hogy elteljen az Ă©jjel. VĂĄrni, hogy feljön egy Ășj nap, Ă©s minden nap bizonysĂĄgot adjon egymĂĄsnak ember Ă©s ĂĄllat, hogy lĂ©tezik egyszerĂ», tiszta szeretet. Nem Ă©rdekbĂ”l, hanem ok nĂ©lkĂŒl, csak Ășgy! VĂĄrni, hogy az a nĂ©hĂĄny egyĂŒtt töltött perc vagy Ăłra Ășjra okot adjon arra, hogy egy kutya tudjon VĂĄrni! HUBĂnak eljött a legnagyobb megtanulni valĂł dolog. Meg kellt tanulnia mi az a hĂ»sĂ©g! Ami belĂŒlrĂ”l jön, egy kutya vele szĂŒletett tulajdonsĂĄga, mely HUBA esetĂ©ben talĂĄn mĂ©g önmaga elĂ”tt is rejtve volt.
Mår nem kell tovåbb mennie, mår nincs több keresés, à mår otthon van!
UtazĂĄs egy orszĂĄg hatĂĄrai közt. Ăgy tĂ»nik, HUBA tudja, hol van a hatĂĄr. SzerencsĂ©s kezdet…
Boldog Ă©letet kĂvĂĄnunk, egy igazi csalĂĄdban!
SzĂvĂ©lyes ĂŒdvözlettel, a HLT csapata!
2009. szeptember 15. Sztrucska IldikĂł