Kutyás történetek

Kutyás történetek / Arwen és Skaros története
Az alábbi történetet csak azért írom le, mert bár nem egyedi jelenségről van szó, s biztos vannak más kutyák akik szintén hasonlóképp viselkednek, de a Leonbergiről alkotott képet mindenképpen színesíti. A Leó, amely ezen honlap kedvenc kutyafajtája nagy, macira hasonlító kinézetével hatalmas termetével, szelídségével és bájos jellemével hódította meg sokunk szívét, mint sokan tapasztalhatjuk borzasztó módon tud szeretni, és ezt nagyon határozottan ki tudja mutatni. Hogy ez a szeretet nem csak a gazda felé irányul arra jó példa ez a kis történet.
Arwen és Skaros Arwen fiatal bakfis korában kissé molett volt, így nem sok udvarlója akadt. Ám amikor lefogyott és szép nővé érett megjelentek a kérők. Először csak a lakótelepi kutyák közt akadt udvarló azok aztán bőszen csapták a szelet, de inkább csak barátságok köttettek néha egy kis laza flört volt, de nem alakult ki igazi kapcsolat. Később komoly udvarló akadt Kis Alfi személyében, aki már túl volt egy néhány hódításon, nagy természetű kutya hírében állt, és gyaníthatóan most is egy egyéjszakás disco-kalandot keresett. (remélem, hogy ha az aranyos nézésű Kis Alfi olvassa, nem haragszik meg érte) Arwen hamar átlátott a szitán és nem állt kötélnek. A szándékok tisztázása után jó barátok maradtak. Továbbra is együtt kirándultak, fürödtek, kiállításra jártak.
Történt egy szép napon, hogy új kutyus érkezett a társaságba. Ő volt Skaros. Már az első találkozáskor érezni lehetett, hogy valami van a levegőben. Skaros vagy ahogy később neveztük, Károly azonnal heves udvarlásba kezdett. Amúgy Leonbergis módra lábával pacsikat dobált, páros lábbal dobbantva vakkangatva hívta futni, játszani. A heves udvarlás viszonzásra talált. Boldogan kergetőztek, s ha Arwen elfáradt Skaros játékosan csipkedte, így udvarolt, hívta közös játékra. Az első találkozás óta többször találkoztak ilyenkor szinte azonnal egymásra hangolódtak, és önfeledten játszottak.

Erre mondhatjuk, hogy szerelem az első látásra.